A III. énekhez.

8) Gyöngyvér. Régi pogány-magyar nő-nevet alig-alig talál az ember. Én a váradi regestrum magyar jelentésü neveiben véltem ilyesek nyomára akadni, hol Gyöngy, Gyönyörü stb. fordulnak elő, mint nőnév. Igy lőn szerkesztve a Gyöngyvér, mely annyi mint gyöngy-testvér. Nem a hasonló nevü madárra gondoltam tehát.

9) Odin. A scandináv hitrege fő istene.

10) Nornák. Végzetnők, mint a párkák. Hárman vannak. Egyike a csatán elesett hősöket vezeti Odin lakába (Walkyria).

Hogy Detre itt pogányul beszél, holott a Nibelung-énekben keresztyén, azon nem fog megütközni, ki a régibb Edda énekeket ismeri. Azok még mit sem tudnak ama nagy keresztyénségről, melyben egykorú hőseiket a mai német irók, mint a civilizatio (!) képviselőit, a barbar Etelével szemközt állitani annyira szeretik. A história Theodorich-jának semmi köze e regebeli Detrével.

11) Aszaly. Maig élő szó. Jelenti a népnél a női mellénynek derékon alul függő karéjait (pellempátyait). Ballaginál Zwickel, ruhaereszték. Nálam itt csipkézett, rovátkolt szegély a köntös alján. (A Nagy szótár nem ismeri.)

12) Hún kötés. Átalában mesterséges kötést akar jelenteni, minő a hunoknál lehetett; czélozva a ma is köznyelven forgó kún kötésre.