Áll a verbunk, tánczoljunk,

Nosza, kún legények!

Tele csordultig borral

Állnak az edények.

Pántlikát kalapunkra

Majd osztogatnak,

Mentét, dolmányt és nadrágot

Hozzánk szabatnak.

Itt állnak a lovak is,

Készen abrakolva,

Melyek a magyar legényt

Hordozzák tánczolva;

Ha sebesít sok franczot

Az én jobb karom,

Akkor mondja jó királyom:

Édes magyarom!