Putnokon már kihajtották a nyájat,

Katonának elvitték a rózsámat.

Bejött a nyáj, odamaradt a rózsám,

Jaj Istenem, csak még egyszer láthatnám.

Korán reggel megütik a rézdobot,

Kiadják a kemény parancsolatot;

El kell menni, kedves rózsám, harczolni,

A hazáért, szabadságért,

Piros vért kell ontani.

Be szépen szól a putnoki nagy harang,

Az alatt ül három fehér vadgalamb,

Azok hozzák a szomoru levelet:

Édes, kedves galambocskám,

Szabadits ki, ha lehet!