Tizennyolc évednek csodáját,

Aranyos, szép lyány-ifjuságod

Titkaid és a várt titkokat

Ajkaiddal miért kinálod?

Fájó fejemet símogatva

Nézz bele nagy, fáradt szemembe,

Ma szeretlek és diákosan

Megfrissült a csókjaim kedve.

Ma megbódulok friss testedtől,

Mint tubarózsa illatától,

Ma szeretlek és fájdalmasan

Rejtenélek el a világtól.

De ha holnap ifjabbat látsz majd,

Erősebbet, szebbet, delibbet,

Te, forró, kedves, kívánkozó,

Megmaradsz-e hűnek, szelídnek?

Én nem hívlak, Te akarsz jönni,

Ma még könnyű, szokott a bánat,

Tán nem ölne meg a búcsúzás,

Ma még irgalommal kívánlak.

Ma még futhatsz s itt hagyhatsz bátran

Imát s átkot összerebegve:

Jaj, a te szép, gyönyörű nyakad,

Ne kerüljön fojtó kezembe.