Szivárvány havassán

Felnőtt rozmarin szál,

Nem szereti helyét,

El akar bujdosni.

Ki kell onnan venni,

Uj földbe kell tenni,

Rózsám ablak’ alá

Kéne palántálni.

Vásárhelyi torony

Körül van kerítve,

Három szál rozmarin

Van belé ültetve.

Öntözzétek lányok

Hogy ne hervadjon el,

Szeretőtök szíve

Hogy ne hasadjon el,

Megéltünk volna mi

Még a kősziklán is,

Elfeküdtünk volna

Ketten egy párnán is.

Szerethettél volna,

Ha szép nem voltam is,

Mert én szerettelek,

Ha szegény voltál is.

Könnyebb a kősziklát

Lágy iszappá tenni,

Mint két egyes szívnek

Egymástól elválni.

Mikor két egyes szív

Egymástól megválik,

Még az édes méz is

Keserűvé válik.