Sárosdi Ilusnak fekete a szeme,

Jaj de szépen illik rá a szemöldöke!

Szőke legény, hogyha aztat megláthatja,

Jaj de szerelmesen mosolyog rá szája!

A földvári tömlöcz a Dunaparton van,

Siák Jancsi régen már abban fogva van,

A Siák Jancsinak gyolcs inge, gatyája

Gyöngén lobog, ha áll a tömlöczajtóba.

A Siák Jancsinak helyes a csizmája,

Ráverték a vasat piczinyke lábára.

A tömlöcz oldala vetett nyoszolyája,

A tömlöcz teteje takaró párnája.

Kedden nyolcz órakor feláll az ur széke,

A Siák Jancsinak jelen kell lennie;

Sárosdi Ilusnak szive majd meghasad,

Ha a Jancsi lábán meglátja a vasat.

A Sárosdi Ilus piros czipellője

Nem sétál már többé a tömlöcz elébe;

Mert a Siák Jancsit itélték fogságra,

Csötörtökön viszik négy lovon Szegszárdra.