Sir a szegény Ilus, tüske ment lábába,

Nem mehet vigadni vig lányok sorába.

Maradt volna otthon, most nem keseregne,

Barna kenyeréhez könyet nem keverne,

Felesége lenne jó dolgu legénynek,

Szűz pártája helyett főkötőt tennének.

De most az is búsul, ő is sir hiába:

Vendég katonának minek jár nyomába.

Minek örült korán tarka keszkenőnek,

Hitegető szónak, czifra esküvésnek!

Verje meg az isten mind a két világon,

Miatta fonnyad el szép fiatalságom!