172.

Szabad a madárnak ágról-ágra szállni,

Csak nekem nem szabad szeretőmhöz járni.

Áldd meg Isten, áldd meg a szeretőm házát,

Verd meg Isten, verd meg a benne lakóját!

Azt se mindeniket, csak az édes anyját:

Mért nem adta nekem az ő kedves lányát?

Ha neki lánya volt, nekem szeretőm volt,

Ha neki kedves volt, nekem kedvesebb volt.

Share on Twitter Share on Facebook