Téli, nyári piros alma,

Az én babám tuba rózsa,

A csókja meg édes színméz,

Tüzel a szeme, ha rám néz.

Ha ráhúzzák a nótáját,

Összeüti a bokáját,

Szépen peng a sarkantyúja,

Takaros a fordulója.

Ha megölel, engem ugyse! –

Nem cserélnék senkivel se’,

Igaz, szegény ő kegyelme,

De esküdtnek beillene.