Zavaros a Tisza vize, megáradt,

Az én szivem körülfogta a bánat,

Körülfogta mint a dinnyét a szára,

Kis angyalom, itt hagylak nemsokára.

Ez a kis lány kiáll a kapujába,

Sirat engem fekete gyászruhába.

Te kis leány, ne sirassál engemet,

Másnak adtam cserébe a szivemet!