Napkeletre Brassó felől jön egy üveghintó,

S abba ül a, abba ül a zsidó szolgabiró.

Zsidó szolgabiró, tedd le a pennádat,

Ne irass be, ne sorozz be engem katonának.

Arra kérem, arra kérem, legyen olyan szives!

Hadd mondjam meg, vagyok-e husz éves!

Most járok én ép hej! tizennyolczadikba

Ne sirj rózsám, kedves rózsám, nem leszek katona.

S mikor engem, mikor engem visznek katonának

A patakok, a patakok akkor megáradnak.

Mert a lányok, mert a lányok akkor mind zokognak

Sürűn hulló könyeikkel engemet siratnak.