Zsindelyezik a szegedi tornyot,

Meghuzatom a hármas harangot,

Meghuzatom háromszor napjába,

Kedves babám szive fájdalmára.

Ferencz Jóska kerek udvarába

Huszonnégy ló eszik karikába,

Szénát eszik, nem árpa abrakot,

Tőled, babám, jaj de elmaradok.

Jaj istenem, jaj, de árva vagyok,

Volt szeretőm, az is megtagadott.

Bár a világ sarokvason állna,

Fordítanám a jobb oldalára!