32.

Elindulék a hazámból Gyöngyös város felé,

Fél utamból visszanézék hazám felé.

Látom a nagy hegyeket,

Hogy siratnak engemet:

Arczczal vagyok leborulva,

Hazám felé fordulva!

Könnyes szemmel feltekinték a nagy magas egekre,

Ott láték egy barna hollót, hazám felé repűlve;

Állj meg, holló, ha lehet,

Vidd el ezt a levelet,

Mondd meg az én édesemnek:

Ne sirasson engemet!

Share on Twitter Share on Facebook