Ezerhétszáz ötvenegyben

Katonaság tünt szememben,

Beállottam regementben,

A Prajczoknak seregiben.

Sárga csizma, veres nadrág,

Királynéról maradt jószág:

Mente helyett kabátod lesz,

Az is hátul hasitott lesz.

Gyere pajtás katonának,

Jó lesz dolgod, meg se bánod,

Négy krajczárod fizetésed,

Ha megiszod, – nem lesz pénzed.

Csizma helyett topányod lesz

Az is elől hasitott lesz,

Azt gondolod minden úgy lesz,

De bizony még foltos is lesz.

Mert az isten az katonát

Ugy bünteti mint rossz fiát;

Majd elvisznek a burkusra,

De nem a jó kvartélyokra.

Az istennek szent angyala

Szálljon az én galambomra!

A katona isten fia,

De a paraszt csak mostoha.

Hajdu volnál: szeretnélek,

Katona vagy: nem szeretlek,

Húzó-vonyó a te neved,

Akasztófa a te helyed.

Jól megbecsüld a katonát,

Csinálj neki akasztófát,

Lábbal akaszd fel a káprált,

Utána a közkatonát!