Egy se betyár, ki gyalog jár,

Ki bodor-szőrü paripán nem jár,

Lásd az enyém bodor-deres,

Egész világ engem keres.

Az erdőben, nagy erdőbe,

Rajtam ütött a vármegye,

Ki fokossal, ki baltával,

Hej ki-ki maga szerszámával.

Én sem vettem azt tréfára,

Felugrottam paripámra.

Beugrottam Torn’áljára,

Kedves Julcsám kapujára.

Nyisd ki Julcsám kis kapudat,

Hadd kössem be a lovamat,

Egy kis szénát, nem abrakot,

Nem tölt az itt harmadnapot.