Meg vagyok én búval rakva,

Mint a borizü almafa,

Kettő-három terem rajta,

Mégis teritve az alja.

Csütörtökön virradóra

Bementem egy kis kunyhóba,

Még jól el sem szenderedtem,

Kilencz zsandár áll mellettem.

Zsandár urak, mit akarnak?

Talán bizony megvasalnak?

– Megvasalunk, megkötözünk,

Aradra is bekisérünk.

Az aradi nagy törvényben

Tizenkét ur ül a székben,

Kacsingatnak a szemembe:

Hány pár tinó jut eszembe?

Nem jut nekem több eszembe,

Csak hat tinó Debreczenbe;

Mégis rám verték a vasat,

Babám szive majd meghasadt!