Nem vagyok én kósza betyár,

Ki csárdákon szerencsét vár;

Csak ugy járok a tanyára,

Házasodom nem sokára.

Kecskeméti határ felül,

Csillag ragyog éjfél körül.

A hol az a csillag ragyog,

Én is oda való vagyok.

Oda megyek, ott maradok,

Szerelem madara vagyok.

Még ma szólok az anyámnak,

S neki váltok Csongorádnak.