Búval terített asztal,

Bánattal teli pohara,

Én azt éjjel, nappal iszom,

Soha ki nem fogyaszthatom;

Odaadnám valakinek,

A bánat nem kell senkinek.

A bánatot felosztották,

Nekem legbővebben szabták.

Bánat, bánat, teljes bánat,

Ne rakj szivemre kővárat.

Ha raksz is, csak tolluból rakj,

Kit a szél is könnyen fújhat.