Rózsabokorba’ jöttem a világra,

Nem dajkált az édesanyám hiába,

Járt utánam három falu legénye –

Én meg csak ugy csalogattam,

Hitegettem, válogattam belőle.

Hej! ha végig sétálok az udvaron,

Nincs a ki meg ne állana a soron,

Azt susogja fiatalja, öregje:

Jaj de csinos, de takaros

Ez a piczi, barna, piros menyecske.

Már én többet nem hiszek a legénynek,

Két színe van mint a nyárfalevélnek;

Látom rózsám, másfelé visz az utad,

Eredj erre vagy amarra –

Akármerre, ha már nálam meguntad.