Lábjegyzetek.

3) Két kötetes Naplója a magyar memoire-irodalom egyik legbecsesebb terméke.

4) Nem érdektelen és Deák F. lovagiasságát szépen jellemző adat az, a mit Gorove István jegyzett fel róla Naplójában. A königgrätzi vereség után (1866 jul. 9.) Erzsébet császárné, a ki sziv szerint szerette a magyarokat s őszintén óhajtotta a kiegyezést, lejött Budapestre, minden bizonynyal azért, hogy meggyőződést szerezzen: milyen a dinasztia irányában itt a hangulat? A politika vezérférfiai közül többen, kiket elkeserített a kiegyezés huza-vonája és a Deák Ferencz egyedül törvényes álláspontjának ismételt visszautasítása, ellene voltak annak, hogy a császárné, megérkezésekor, küldöttségileg fogadtassék. Deák csak ennyit mondott: »Gyávaságnak tartanám elfordulni a császárnétól most, mikor szerencsétlenségben van, miután elébe mentünk akkor, midőn a dinasztia dolgai jól állottak.« Minden további ellenvetés elnémult s Erzsébetet, Deák Ferencz vezetése mellett, a vezérférfiak tekintélyes gárdája fogadta. L. Kónyi Manó: Deák F. beszédei. III. köt. 578. lap.

5) Az anyaggyüjtés hasznos vesződségét később az akadémia vállalta magára s a Magyar Történelmi Emlékek kiadásával, mely eddigelé jóval tuljár a száz köteten, folytonossá és rendszeressé tette.