El kell menni, nincs mit tenni,

Jaj jaj, beh keserves!

Marsot vernek, pedig ennek

Engedni köteles.

Szegény fejem, mert fölvettem

Hópénzem s ezzel kötöttem

Zászlóhoz hitemet,

Egész életemet.

Bár betegség vagy más inség

Rongálja testemet,

Tüz vagy tenger, éles fegyver

Fogyaszsza éltemet:

Akkor is végső csep vérem.

Hozzád von érzékenységem,

Mig tart lélekzetem,

Én édes nemzetem!

-176-