Volt egy szegény ember,

Nem vala egyebe,

Csak egy kék tehene,

Egy szép felesége.

Lám, a szomszédasszony

Nem olyan szép mint én:

Mégis van ruhája,

Szép piros csizmája.

Az asszony az urát,

Arra ösztönözi:

Adja el a kéket,

Ruházza fel őtet.

Elhajtják a kéket

Gyorsan a vásárra,

Vásárolnak posztót,

Száz forint az ára.

Sem flanér, sem posztó,

Sem sinór reája.

Édes kék tehenem!

Hová lett az ára?

-107-