Majd eljön már a durva tél,

Jaj Istenem, há leszek.

Minden ember karéjt metszhet,

De én azt sem metszhetek.

Mert a katlant lestem,

Semmit sem kerestem,

Az atyai névről jól elfelejtkeztem.

Gyermekeim a kuczkóban

Keservesen kér enni,

Nincs kalapja, nincs sisakja,

Mert nem volt min venni.

Macskám is elszökött

Enni fölöstököt,

Mert én nálam nem kap torkos csötörtököt.

-109-

Feleségem olyan czifra,

Nem mer az utczán járni,

Nincs köténye, nincs szoknyája,

Mert nem lehetett venni.

Rongy a rekli rajta,

Czipellő, harisnya;

Nincs rajta semmi ép, csak az isteni kép.