Mindennek van szeretője,

Csak én nekem nincsen,

Kinek kettő, kinek három,

Nekem egy csep sincsen.

Ha az Isten egyet adna,

Jaj, beh megbecsülném;

Kezét lábát összekötném,

A füstre feltenném.

A barátok, a barátok

Faczipőben járnak;

Azok élik világokat,

A kik ketten hálnak.

Én, mint szegény árva legény,

Csak egyedül hálok.

Minden felé tapogatok,

De csak falat látok.