Lám megmondtam, sólyom madár,

Ne rakj fészket az ut mellett.

Fiaidat is elhordják,

Még magadat is megrontnak. –

-183-

Felszáll sólyom fenyüfára,

Fenyüfára, száraz ágra,

Kopár körmit kopogatja,

Sólyomszemét forgatgatja.

Alatta megy szegény ember:

‚Mért sirsz, mért sirsz, te szép sólyom?‘

„Hogy ne sirnék, hogy ne rínék,

Sólyompárom elvesztettem.“

‚Ne sirj, ne sirj, te szép sólyom,

Majd megmondom, hol te párod.

Hosszú réten, széles páston

Vadak hordják gyönge husát.

Vadak hordják gyönge husát,

Viz elmossa apró csontját,

Föld eliszsza piros vérit,

Szél elhordja bársony tollát.‘