288.

Egy ut visz a Vágdunára,

A Vágdunának hidjára,

Ott egy csinos szögletház van,

Barna kis lány, lakik abban.

Barna kis lány, szép galambom,

Mért nem néztél az ablakon?

Kétszer mentem el előtted,

Még sem láthattalak téged.

Föl is mentem, le is mentem,

Ablakodra nézve néztem.

Néztem, néztem, de hiába,

A szivem is fájt bujába.

A Vág felől hűs szél támad,

Körűllengi a rózsámat;

Bár felém is lengedezne,

But, bánatot tőlem űzne.

Share on Twitter Share on Facebook