Uram, uram, biró uram!

Adja ki a fakó lovam.

Sietős az utam nagyon,

Subám zálogba itt hagyom.

Fakó lovam! rugd szét a port,

Ne nézz árkot, ne nézz bokort.

Mire a nap nyugvóra száll,

Ott lehessek a rózsámnál.

Jaj beh fázom kivül belől,

Hideg a szél Mátra felől;

Süvegem is elkapta már,

Tiszába vitte a tatár.

Subám a biró házánál,

Süvegem a Tiszán uszkál.

Elvitték a szeretőmet,

Verje meg az Isten őket.

-203-