144.

Isten átkát nem kivánom,

De ha rád száll, azt se bánom.

Szálljon is rád, azt kivánom,

Gyilkosom benned nem szánom.

Az a fa is száradjon ki,

A mely alatt meg fogsz állni.

Az a csárda gyuladjon ki,

Melyben csendesen fogsz hálni.

Borod, buzád ne teremjen,

Szántó földed ne zöldeljen;

Páros késed kiforduljon,

Az is a szivednek álljon.

Share on Twitter Share on Facebook