Káka tövin költ a rucza,

Jó földben terem a buza;

De a hol a hű lány terem

Azt a helyet nem ismerem.

Ki van az én szemem sirva,

Mert a rózsámat más birja;

Pedig fogadta az egyet:

Rajtam kivül mást nem szeret.

Ha tudtad, hogy nem szerettél,

Hálódba mért keritettél?

Hagytál volna békét nekem,

Más is elvett volna engem.

Azért hogy én szegény lettem,

S mást választottál helyettem,

Lesz nekem is víg napom még;

Boru után derül az ég.

-22-