I. FELVONÁS.

Egy előkelő lipótvárosi család zsúrján vagyunk. János, a fiatal író, szerelmes a házigazda feleségébe, de a mű-mama, akit a Városligetből hozattak fel erre a célra, nem működik rendesen és így a férj alkalmatlan percben érkezik. Abban a pillanatban, mikor már belépne az ajtón, a tapétából kilép egy jassz, kiről később kiderül, hogy Gábriel arkangyal. Kártyacsodákat mutat a férjnek és ráveszi, hogy vetkőzzék meztelenre és menjen föl a kéménybe. Azután visszajön és kék fényben beszél a szerelmes párnak a barátságról, de egyszerre kiesik a szíve, melyre hármat köp. A zeibensüccék azonban éppen javítják a kéményt és a férj fejjel lefelé megjelenik. János távozik, Gábriel azonban egy verklivel háromszor belepofoz a férj hasába. Közben kiderül, hogy a másik szobában az asszony egy Chopin-indulót zongorázik, és erre hirtelen csönd lesz. A jassz hirtelen eltűnt.