Volt egy részeges bírónak egy lánya és egy fogadott fia, a fiú ügyelt mindenre, hogy baj ne legyen, ő volt a bíró jobbkeze, mégis a lányát mással jegyeztette el, pedig a fogadott fia élt, halt érte. Mikor az eljegyzést tartották, akkor is a fogadott fiú vigyázott a községházán, hogy a falunak mikor hozták a fáját, híja ne legyen, az öregbíró a választott vejével bent mulatott a szobájában: jó borjuk volt, ittak, a fog dott fiú meg szomorkodott; a leány is ott hagyta a mulatságot, kiment a kertbe sírni, mert a fogadott fiút szerette. Mátyás király akkor mint hajdú járta be az országot, éppen akkor ment a községházára, mikor a fát hordták az emberek s a fiú szomorkodott. Mátyás király kikérdezett a fiútól mindent; bement megnézni, hogy mit csinálnak odabent: tartották az eljegyzést, ittak javában, mikor bement, azt mondta a bíró a hajdúnak a községházán a helye! Mátyás király azután elment s hintón jött a bíróhoz, behívatta a bíró fogadott fiát s a leányát, kijelentette, hogy ezután a fogadott fia lesz a bíró, az öreget elcsapta, mert részeges, mikor a részeges bíró beszélni kezdett, Mátyás király kigombolkozott, a bíró meglátta az aranyos ruhát, mindjárt elhallgatott. A fogadott fiút pedig a leánnyal összeadta.
(Békés.)