80. Miért kell Rudolfnak bujdosni?

Rudolf trónörökösnek azért nem szabad kijelenteni magát mig az apja él: mert ha megtudnák odafent, hogy él, baj lenne. Rudolfnak most bujdosni kell; mert a Rocsild fiját agyonütötte. A Rócsildnak a fija azzal dicsekedett, hogy annyi a pénzök, hogy akármerre lép, mindenütt őfelségének a képire hág. A pénzen rajta van őfelségének a képe, náluk meg a pénz annyi mint a szemét: mindenütt van; így azután akármerre lép, mindig őfelségének a képire hág. Rudolf, mikor ezt hallotta, méregbe jött, agyonütötte a Rócsild fiját: miért hág az ő apjának a képére! Meg volt a baj! Őfelsége azt mondta: Életet életért! Most mit csináljanak? Rudolfot a jó emberei mindjárt elküldték bujdosni: bujdosson addig míg Őfelsége él, azután úgy is ő lesz a király. Csináltak azután gipszből embert, azt temették el Rudolf helyett, azt mondták, hogy Rudolfot agyonlőtték, oda van! Pedig Rudolf él, most is bujdosik. Édesanyám beszélte, hogy Kanizsán is járt, minálunk is volt. Mikor hírement, hogy Rudolf eljön Kanizsára, édesanyám tisztába tett mindent. Egyszer nyílik a nagykapu beköszöntött Rudolf, kérdezte, hogy vagyunk? Szülém mondta, hogy szegényesen, másnál lakunk: Takács Jánosnál, de nagyon jó ember. Majd lesz ez még máskép is, monta Rudolf, majd ha ő lesz a király! – Azután egy garast kért édesszülémtől, akkor még a garasok jártak. Édesapám mindjárt mondta szülémnek, hogy agygyon neki! Hát a mint tette be a pénzt, a felsőruhája felbillent, látszott, hogy aranyos ruha volt alól; felől pedig rossz, vadász ruhája volt, zöld vadászkalap fáczántoll volt rajta. Nem telt bele 10 nap, már a szomszéd falvakban beszélték, hogy Rudolf Kanizsán járt.

(Magyarkanizsa.)