Tőlök napnyugatra – így szólt a hír szája –

Fekszik Attilának egykori országa,

Szörnyü Attilának, isten ostorának,

A magyar nemzetség dicső ősapjának.

Fölkeresik, abban állapodtanak meg,

Fölkeresik, akármeddig tévelyegnek.

És ha rá akadnak, visszaszerzik aztat,

Hogy a maradékjok legyen boldog s gazdag.

-112-