Elfogadta Álmos a vezéri tisztet,

A magyarság véle vándorolni kezdett.

Meddig vándoroltak? a jó isten tudja;

Mint a csillagok közt a nagy országutja,

Itt alant a földön oly nyomot hagyának

Magok után hosszan, a merre csak jártak…

Csak hogy nem fejér volt e nyom, mint az égi,

De sötétpiros, mert vérrel festették ki.