Megvénültem immár, fejemet hó fedi,

Fejér a fejem, mint e Kárpát hegyei:

Rólok a havat a tavasz leolvasztja,

De a fejem havát le nem olvaszthatja.

A méltóságot átadom, mit adtatok,

Az új csatákra uj vezért válaszszatok;

Rám nézve két határ e hely bizonyára:

Jövendő hazánk és életem határa.«