Ilyen hatalmas volt Lehel vezér ajka,

Ugy járta a nemzet, a mikép ő fujta,

Kénye szerint osztott örömet, bánatot,

Kürtjével vidított, kürtjével ríkatott.

Szerette is szörnyen, a mint mondtam is már,

Napestig oldalán lógott, akárhol járt,

Éjjelenként pedig od’ a párduczbőrre

Tette maga mellé, s álmodott felőle.

-114-