Temetésre szól az ének,

Temetőbe kit kisérnek?

Akárki! már nem földi rab,

Nálam százszorta boldogabb.

Itt viszik az ablak alatt;

Be sok ember sírva fakadt!

Mért nem visznek engemet ki,

Legalább nem sírna senki.

(Debreczen.)

-142-