Hová levél? te szebb reményeimnek

Korán kiégett hajnalcsillaga!

Keresni foglak; – hasztalan kereslek

Vagy még meglátjuk egymást valaha,

Ha majd az éjnek hallgatag felében

Halvány sugárt a hold a földre vet:

A temetőnek küszöbét átlépem,

S fejem lehajtom sírhalmod felett.

Fölébredendsz-e akkor álmaidból,

És elhagyod mély, hűvös nyoszolyád?

Hogy meghallgasd, a mit majd ajakam szól:

A szerelemnek epedő szavát.

-191-

Fölébredendsz-e ekkor álmaidból,

És elhagyod mély, hűvös nyoszolyád?

Hogy letöröljed lankadt pilláimról

Az érted omló könnyek záporát.

Fölébredendsz-e ekkor álmaidból,

És elhagyod mély, hűvös nyoszolyád?

Hogy szellemed majd égő csókjaimtól

S keblem tüzétől melegűljön át.

Vagy holtjokat a sírok ki nem adják?

S csak a mennyben találkozol velem?…

Vagy többé sem az éj sem a mennyország

Meg nem mutat már tégedet nekem?!

(Pest.)