Oda nézzetek!

Csatára iramlik a fergeteg;

Paripája a szél, a nyargaló,

Kezében a felleg a lobogó,

A melynek villám a nyele.

Vágtat vele, vágtat vele

Csatára, csatára…

Mint harsog trombitája,

A mennydörgés!

..................

Oh fergeteg,

Ki a tornyokat

Eldöntögeted,

Kinek kezébe kiszakad

A tölgy a bércz kebelébül,

Hol századok óta vénül,

Hatalmas fergeteg! ki nem szakíthatod

Az emberi szívbül a bánatot. – –

(Szalk-Szent-Márton.)