SIC ITUR AD ASTRA.

– Erkölcsrajz szinházi hirekben. –

Ápr. 25. Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac nagynevü szerzője, uj drámát fejezett be, melynek előadási jogát a tantième-ken felül fizetendő kétszázezer frankért a Renaissance szinház szerezte meg. A halhatatlan költő uj remekművét a Renaissance igazgatóján: Sarah Bernhardt asszonyon kivül eddig csak két beavatott olvasta: Rostand ur két bátyja; akik közül az egyik posta-felügyelő, a másik a közmunkatanács titkára. A beavatottak a darab tartalmából kiküldött tudósitónk előtt mindössze annyit árultak el, hogy az uj költemény még Cyrano de Bergerac-ot is messze tulszárnyalja. Sajnos, a lázas munkásság, melylyel uj chef-d’oeuvre-jének befejezésén dolgozott, a nagy költő idegzetét annyira kimerítette, hogy orvosai tanácsára már legközelebb hidegvizgyógyintézetbe fog vonulni, hová az egész művelt világ részvéte és érdeklődése kiséri. Mi is tiszta szivből kivánunk a beteg remekirónak jobb egészséget.

Ápr. 28. Amitől aggódó jóbarátok tartottak, bekövetkezett: Edmond Rostand megőrült! A napfényes elmére örök homály borult; az alkotás gyermekágyi láza megölte a XIX. század legnagyobb drámairói zsenijét! Mily szerencse a szerencsétlenségben, hogy az örökre elborult zseni második nagy művét már befejezetten hagyja az utókorra! Mialatt a nagy iró egy elmegyógyintézet komor falai közt viaskodik kérlelhetetlen betegségével: mi még egyszer gyönyörködni fogunk szellemének ragyogó tüzijátékában, utolsó alkotásának première-jén!… Ez a nagy irodalmi esemény szeptember elejére várható; az uj remekművet tudvalevőleg a Renaissance szinház fogja szinre hozni, Coquelin orrával és bengáli tüzzel.

Máj. 3. Edmond Rostand, a halhatatlan költő állapota, fájdalom, reménytelen. Dühöngő rohamai vannak, naponta kétszer-háromszor is s ezek elmultával teljes apathiába sülyed, vagy kétségbeesetten sir, mint egy beteg kis gyermek. Táplálékot napok óta nem vesz magához, ápolóit lelövéssel fenyegeti s tegnap kétszer tett öngyilkossági kisérletet. Csak pillanatokra tér magához s ilyenkor ezt az egy szót ismételgeti: „Scarron! Scarron!“ Scarron a cime ugyanis uj chef d’oeuvre-jének, mely a nagy költő nevéhez méltó előadásban, szeptember elején fog szinre kerülni a Renaissance-szinházban, fölemelt helyárakkal. Ez a megható irodalmi és szinházi esemény a lakosság minden rétegében oly érdeklődést támasztott, aminőre eddig még nem volt példa a szinházak történetében. Az első kétszáztizennyolcz előadásra az összes jegyeket elkapkodták.

Szept. 5. Scarron-t, Edmond Rostand uj remekművét, holnap hozza először a Renaissance-szinház, a költő nagy nevéhez méltó kiállitásban, Coquelin orrával, bengáli tüzzel stb. Az utolsó próbákat maga a szerző vezette, akiről tévesen terjedt el az a hir, hogy megőrült. Ellenkezőleg a halhatatlan költő soha sem volt annyira eszénél, mint amikor, megfoghatatlan módon, azt a hirt költötték róla, hogy beteg. Minthogy az első négyszázharmincz előadásra az összes jegyek elkeltek s igy a Renaissance környékén másfél évig, minden este őrült tolongás várható, a préfet de police ugy intézkedett, hogy amig Edmond Rostand darabja müsoron lesz, a rendet a boulevardon három zászlóalj lovasrendőr fogja fentartani.

Szept. 8. A Gymnase-szinházban legközelebb egy olyan érdekes dráma fog szinre kerülni, melyhez képest Cyrano de Bergerac és Scarron unalmas ócskaságok, A dráma czime Phryne, szerzője Massaréna Horace báró, az általánosan ismert sportsman, akit horizontale-körökben csak Csontos Szigfriednek neveznek. Massaréna báró nevére bizonynyal élénken emlékeznek még olvasóink, mert hisz csak a mult héten történt, hogy a rendőrség megakadályozott egy flörett-párbajt, amely Massaréna báróért két előkelő hölgyet állitott volna egymással szembe: Q. grófnőt, a braziliai nagykövet feleségét és Y. herczegnőt, aki azóta X. urhoz, a hires bikaviadorhoz ment nőül. Massaréna báró ebben a nagy feltünést keltő első darabjában egy nagyon ismert, kitünő müvésznővel való viszonyát irja le s érdekes, hogy a hősnőt, a kit a szerző diabolikus lénynek fest, éppen ez a nagyon ismert, kitünő művésznő fogja eljátszani. Madame Missisippi ugyanis, akivel ezuttal történik meg először, hogy önmagát játszsza, Phryne első száz előadásának időtartamára kibékül Massaréna báróval. A kitünő szerzőnek, aki ma 29 éves és tehetségének teljességében tündöklik, ez idő szerint kilencz előkelő hölgygyel van viszonya. Ezek az érdekes hölgyek mindannyian jelen lesznek az első előadáson, sőt egy bizalmas értekezleten azt is elhatározták, hogy az uj drámairónak cserkoszorut nyujtanak fel, ezzel az ajánlással: „Herkulesnek – a kilencz gráczia.“ Az első háromszáz előadásra a jegyeket holnap délig lehet előjegyezni a Gymnase fő-pénztáránál.

Okt. 1. Gabriele Barocco, a tizenkilenczedik század legnagyobb költője, tegnap Párisba érkezett, hogy jelen legyen uj darabjának: A kék szerelem czimű mitologiai regének utolsó próbáin és premièrején. Az ünnepelt iró mindenekelőtt végignézte darabja első főpróbáját s kijelentette, hogy az előadás minden várakozását fölülmulja. Szerencse-kivánatokkal halmozta el Tedeschi asszonyt, aki az uj darabban jobban sántit, mint valaha s ünnepiesen megigérte neki, hogy ha a művésznőt nem is, leányát, Tedeschi kisasszonyt mindenesetre feleségül fogja venni, ha a Kék szerelem legalább egy évig műsoron marad. Barocco ur a főpróbáról egyenesen a rendőrfőhöz hajtatott, aki előtt azt a meglepő vallomást tette, hogy ő: Barocco Gábor, római születésü 34 éves iró, tavaly, julius 29-én este kilenczedfél órakor, édes atyját, idősebb Barocco Gábor urat a Bois de Boulogneban, rablógyilkossági szándékból, orozva megölte. A rendőrfő eleinte nem akart hitelt adni e vallomásnak, de Barocco ur, aki a Kék szerelem premièrjére egy páholyt ajánlott fel a közbiztonság legfőbb őre számára, konokul megmaradt állitása mellett s letartóztatását követelte. Ez meg is történt, miután a rendőrfő jegyzőkönyvbe vétette, hogy a letartóztatásért a felelőséget teljesen Barocco urra háritja. A szenzácziós eset természetesen roppant feltünést keltett s a Porte-Saint-Martin előtt, ahol a Kék szerelem e hó 6-án kerül bemutatóra, esti kilencz óráig verekedtek a jegyekért. A rendőrség délelőtt tiz órától estig százharmincz heves vérü szinház-barátot tartóztatott le.

Okt. 8. A Kék szerelem századokra szóló sikere egy pillanatra elvonta a figyelmet a Barocco-pörtől. E pör végtárgyalását ma tartották meg a Palais de Justice-ben óriási érdeklődés mellett. A végtárgyalás épp oly gazdag volt szenzációs fordulatokban, mint maga a Kék szerelem. Barocco ur védőügyvéde ugyanis a biróság elé terjesztette idősebb Barocco ur halotti levelét, melyből kiderül, hogy az apagyilkossággal vádolt költő már másféléves korában elvesztette atyját, s igy nem lehetett módjában a terhére rót cselekedetet elkövetnie. A Kék szerelem költője erre loyalisan kijelentette, hogy az egész esetet a vasuti kupéban álmodta s a főpróba okozta izgatotságában történhetett, hogy álmát nem tudta a valóságtól megkülönböztetni. Különben is, mint költő, az életet álomnak és az álmot életnek tekinti. A biróság erre a vádlottat felmentette, örömmel emelvén ki az itéletben, hogy szivből gratulál a feddhetetlen irónak darabja nagy sikeréhez. Barocco ur viszont megigérte, hogy a legközelebbi premièreje alkalmával nem fog a büntető törvényszéknek hasonló alkalmatlanságot okozni. Ezzel elbúcsuzott biráitól, s szállójába hajtatott, ahol egy amerikai imprezárióval kötött szerződést. A Kék szerelmet ugyanis, melynek ezredik előadására már nem kapni jegyeket, Amerikában is szinre hozatja, Sötét gaztett czimen. Az imprezárió kikötötte, hogy a szinlapon a szerző neve helyett csak ez az egyszerü megnevezés fog szerepelni: irta egy apagyilkos. Kikötötte továbbá, hogy joga van a szinlapon megigérni a közönségnek, hogy a szerzőt az első előadás után az egész közönség jelenlétében fel fogják akasztani. E jogért öt millió métermázsa sterlinget ajánlott fel a halhatatlan költőnek.

Okt. 21. Kinos eset tartja izgatottságban a szinházi köröket. Cherami Albin urat ugyanis, az ismert kitünő vigjáték- és vaudeville-irót, kinek legujabb bohózatára: Az ideges rinoczerosz-ra éppen most készül a Palais Royal-szinház, tegnap zsebtolvajláson érték. Egy tizenkét éves, beteg koldusleánykát fosztott ki, kilopván zsebéből ama filléreket, melyeket a gyermek pár perczczel azelőtt koldult össze. Az eset után Cheramit a rendőrségre kisérték, ahol az ügyeletes rendőrtisztviselő előtt sirva vallotta meg, hogy már gyermekkora óta kleptomaniában szenved, s épp ez okból lépett a vigjátékirói pályára. Érdekes, hogy Cherami azzal vádolja a rendőrt, aki őt bekisérte, hogy ez addig pofozta őt, mig ájultan rogyott össze.

Okt. 29. Cherami Albint, a kitünő fiatal mestert, akinek Ideges rinoczerosz-a a század legnagyobb kassza-sikerének kezd bizonyulni, ma ujra kihallgatta a vizsgálóbiró, ama kis kellemetlenség miatt, amelyről mi is megemlékeztünk. Cherami ur ez alkalommal azzal a meglepő vallomással állott elő, hogy az egész zsebtolvajlási jelenet csak komédia volt, s hogy az állitólagos koldus-leányka a Cluny-szinház egy fiatal hölgy-tagja, akivel hosszabb idő óta bizalmasabb ismeretségben van. Másrészt kijelentette, hogy a sergent kegyetlenkedéséből egy árva szó se igaz, s hogy a rendőr oly ártatlan, mint a ma született rinoczerosz. X. kisasszony, a Cluny bájos tagja, hasonló vallomást tett, Cherami ur pedig a vizsgálóbiró ama kérdésére, hogy: „Akkor hát miért kompromittálta magát?“ – nevetve jegyezte meg, hogy: „Hja, uram, mikor az embernek uj darabját adják, valamivel foglalkoztatnunk kell a közönséget!“ A vizsgálóbiró szivből gratulált a sikerült csinyhez. Itt jegyezzük meg, hogy az Ideges rinoczerosz előadásaira ebben az évben jegy már nem kapható.