Azt gondolom, hogy az eső csepereg,

Pedig az én bánatos könyem pereg.

Búbánatos köny hull piros orczámra,

Meglásd, babám, meghalok nemsokára.

Járok-kelek én az úton egyedül,

Rajtam még a jó isten sem könyörül;

Csak a bánat jár én velem, az kisér,

Lánczra veri a szívemet, nem kimél.