I.

Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött,

Talán legszebbik ősze a világnak,

Ma, mosoly-csokrát szórom szét a számnak,

(Megint virul e búra görbedett):

Evoé, Nap, nincsen baj égen-földön.

Evoé, Vágy, a Mind igazolója:

Él az Élet s az Élet nem beteg.

Csuklástól csókon-megistenülésig

Élet, ma hallom csengőn a szavad:

Nem milliónyi ilyen-olyan ember,

De Ember az Isten igérete

S míg ember él, minden győzve halad

Teljesülésig, mit csak ember élt

S a legkülönbek szent vágy-zászlait

Továbbviszik a legkülönb maradtak

S Halál nincs a legfurcsább vágyra itt.

Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött.

Share on Twitter Share on Facebook