Ma belül és hősön élnek a hősök,

Igaz romlása nincsen semminek,

Az ősz megint csiklandós-szomorú,

Ragyogásos, nagy szívek a mezők

S ragyogásos, nagy mezők a szívek.

S ha fájtak a tikkadt, ősi legendák,

Hát új legenda kerül, ami lázaszt.

Talál a Vágy új legyürnivalót,

Rettegő bút és aggodalmat százat

S a vígságos, hatalmas Úr előtt

Az Élet mit öröm-földbe vetett,

Ma is drága és ma is szeretett,

Bár egy magyarul is megkötött sorsra

Minden egyéb ezerszer könnyebb volna,

De él az Élet s be gyönyörű ősz jött.