Szegény fiuk, kiknek hallanotok

Csak megvénült könyveinkből lehet,

Mit sugnak az éji Szajna-habok.

Évezred halt meg, nem csak ezredek

S tőletek egy szent Világ elmaradt

S benne Szépért-kóborló emberek.

Az élet él, újul, győz és szalad,

És nektek hát tudhatni sem lehet:

Milyen szép volt, milyen tágas, szabad.

Csak megvénült könyveinkből lehet,

Csak őrködő emlékünkből szabad

Kisejteni a volt szebb éveket.