Óh, lyányok észre nem vett csapatja,

Kihagyott asszonyok,

Meg nem vásárolt drága hetérák,

Óh, minden rendű némberek tömegje,

De nagyon szomorú vagyok,

De nagyon szerelmes.

Mások gyürölték nyoszolyátokat,

Mások pecsételték le szájatok

S boldog igát

Testetekre mások erőszakoltak,

Mások, mások, nem én.

Óh, induló nők,

Szerelmetes gyanakvók,

Rövid szoknyákban s iskolás könyvekkel,

Kik megálmodjátok

Gyönyörűségét a szabadulásnak,

A Mindennek, Egynek és Egyetlennek

S kik itt nőttök vén szemem előtt

Adó, nagy nőkké,

Kik csak tévedésből lehettek enyéim,

Mert nőnek az ifjú férfiak is

S aki kóstol belétek,

Mások, mások, nem én.

Óh, nagyszerű Szerelem,

Minden nőnek szerelme,

Borzasztó Lehetetlen,

Bolond álom-beszéd,

Nő, minden nő:

Szemem s derekam fázik,

Ha rátok gondolok

S kis uccákon párosan

Járnak a szerelmesek:

Egy nővel minden betelik

S az okos hímek olyan boldogak,

Mások, mások, nem én.