Megégett a szegedi nagy cserény,

Beleégett barna gulyás legény, –

Beleégett három pár ruhája, –

Számadónak kivarrott subája.

Számadónak nincsen semmi kára,

Másikat vesz szegedi vásárba’,

De a szegény barna gulyás legény

Hej! maga is beleégett szegény.

Barna kis lyány kerüli a cserényt,

Keresi a barna gulyás legényt:

Barna kis lyány, hiába keresed;

Beleégett, ki téged szeretett.

«Mutassátok, mutassátok sírját,

Hadd öntözöm könyeimmel hantját,

Hadd teremjen rózsát, ne töviset,

Mert ő engem igazán szeretett!»