Sári Mári beteges,

Nem eheti a levest;

Vizet inna, vize nincs,

Kútra küldne, senki sincs.

Van neki egy vén anyja,

Azt küldte el a kútra,

Mig a kútra oda jár,

Barna legény vele hál.

‚De jó anyám nekem kend,

De jó vizet hozott kend,

Másszor is elmenjen kend,

Tovább oda járjon kend.‘

«Hát ez a bot kié itt,

Vajon ki hagyta ezt itt?»

‚Hát… egy vándorló legény,

Szállást kért volna szegény.‘

«Hát az ágyad mi lelte,

Hogy ugy le van heverve?»

‚Czicza fogott egeret,

Játszott vele eleget‘

«Hát a hasad mi lelte?

Hogy ugy fel van püffedve?»

Erre a lány nem szólott,

Csak az ablakba borult.