JÁNOS.

Sírva sétál a kapuban János,

Kérdi tőle a gazdasszony:

‚Mi most a baj János?‘

«Ha az asszony megengedné,

Hogy a kapun belül mennék.»

‚Lehet, szivem, János!‘

Sírva sétál kapun belől János,

Kérdi tőle a gazdasszony:

‚Mi még a baj János?‘

«Ha az asszony megengedné,

Hogy a ház elébe mennék.»

‚Lehet, szivem, János!‘

Sírva sétál a ház előtt János,

Kérdi tőle a gazdasszony:

‚Mi még a baj János?‘

«Ha az asszony megengedné,

Hogy a pitarba bemennék.»

‚Lehet, szivem, János!‘

Sírva sétál a pitarban János,

Kérdi tőle a gazdasszony:

‚Mi még a baj János?‘

«Ha az asszony megengedné,

Hogy a házba bemehetnék.»

‚Lehet, szivem, János!‘

Sírva sétál benn a házban János,

Kérdi tőle a gazdasszony:

‚Mi még a baj János?‘

«Ha az asszony megengedné,

Hogy az ágyra felfekhetném.»

‚Lehet, szivem, János!‘

Sírva fekszik fel az ágyra János,

Kérdi tőle a gazdasszony:

‚Mi még a baj János?‘

«Ha az asszony megengedné,

Hogy magamhoz ölelhetném.»

‚Lehet, szivem, János!‘ – –

Mindjárt nem sirt János.