Este későn ragyognak a csillagok,

Báró Jenő a faluban andalog.

«Édes anyám eresszen ki hozzája,

Fáj a szivem, majd meghasad utána.»

«Kedves lányom, ráérsz te még kimenni;

Ráérsz te még a báróval beszélni.»

«Édes anyám, addig élem világom,

Mig a báró sötétbe’ jár utánam.»

…Báró Jenő azt tette fel magába’,

Dupla csövü fegyvere lesz halála.

Megtöltötte dupla csövü pisztolyát,

Báró Jenő úgy lőtte agyon magát.

Báró Jenőt beviszik a városba,

Szeretője a kapuban siratja,

Eszébe jut piros bárós czipője,

Nem lesz többet a báró szeretője.

«Báró Jenő, hány esztendős lehettél,

Mikor engem szeretgetni elkezdtél?»

– Tizenkilencz, meg egy fertály, meg egy fél.

«Ilyenformán húsz esztendős lehettél!»

– Kedves rózsám, hány esztendős lehettél,

Mikor engem szeretgetni elkezdtél?

«Tizenhárom, meg egy fertály, meg egy fél.»

– Ilyenformán még kis leány lehettél.

Báró Jenőt viszik a temetőbe,

Leteszik a sirnak a fenekére.

Sírja körül rozmaringszál nyiladoz,

Közepibe Báró Jenő hervadoz…