A karádi biróné

Küldte lányát misére;

De a lánya nem ment el,

Beugrott a kis kertbe.

Ottan virágot szedett,

Abból virágot kötött.

Mikor elsőt kötötte,

Pap a misét elkezdte.

Másodikat kötötte,

Pap az urat fölvette,

Harmadikat kötötte,

Pap a misét végezte.

Negyediket kötötte,

Három gonosz ment érte.

Ötödiket kötötte

Három gonosz ott érte.

Fogta ördög hátára,

Vitte pokol ajtajára.

«Zuggó pajtás, eressz be!

Testet hoztam lelkestül.

Ültessétek le székre,

Itassátok meg vízzel.

Öntsetek az üvegbe,

Üvegből a pohárba.»

Mikor elsőt megitta,

Szivét elszorította,

Harmadikat megitta

Szavát megindította.

««Izenek az apámnak,

Apámtól az anyámnak.

Hogy a fiát tanítsa,

A misére elhajtsa,

Mert ki aztat kerüli,

A poklot megérdemli.

Lám, én aztat kerültem

S a pokolba kerültem.»»

Negyediket megitta,

Szavát elállította.

Ötödiket megitta,

Lelkét kiszakította.